Bougainville (Bougainville)
A sziget 2019-ben függetlenségi referendumot tartott, amelyen a függetlenségpárti álláspont győzedelmeskedett. A tervek szerint Bougainville független ország lesz 2027-ben, mivel sikerült egyezségre jutni a kérdést illetően Pápua Új-Guineával.
Nevét Louis Antoine de Bougainville francia felfedezőről kapta.
1886-ban német fennhatóság alá került. 1914-ben Ausztrália a pápua új-guineai német területekkel együtt elfoglalta, majd 1918-tól ausztrál közigazgatás alatt a Népszövetséghez tartozott.
A második világháborúban a japánok elfoglalták, többször gazdát cserélt. A Buka szigetén vívott csata a japánok visszavonulásával végződött. Az amerikai légierő egy vakmerő akcióban 1943. április 18-án a sziget fölött lőtte le a japán haditengerészet parancsnokát, Jamamoto Iszoroku tengernagyot szállító gépet.
A sziget 1946-ban ismét Ausztrália fennhatósága alá került, majd 1975-ben a függetlenedő Pápua Új-Guinea része lett.
A gazdag rézkincs és a járulékos arany kitermelésére az 1980-as években nagymérvű külszíni bányászatba fogtak. A természet pusztítása miatt az őslakók szabotázsakciókba kezdtek, ami 1989-ben fegyveres felkelésbe torkollott. A Panguna bányát 1989. május 15-én bezárták, és a Rio Tinto bányavállalat érdekeltségébe tartozó Bougainville Copper Ltd. 1990-ben felszámolta telephelyét. A szigetet Pápua Új-Guinea évekre blokád alá vonta, ezalatt a felkelőket kormánykatonák mellett a bányavállalat dél-afrikai és Fidzsi-szigeteki zsoldosai is támadták. A háború és a nélkülözés mintegy 15- emberéletet követelt, 60 ezren hagyták el lakóhelyüket, közülük több ezren a Salamon-szigetekre menekültek, amelynek kormánya támogatta a bougainville-i felkelőket. Legnagyobb települése lakossal (2000) Arawa, a háború előtt a tartomány fővárosa, szintén jelentős részben elpusztult. A bennszülöttek helyismeretüket, a szigeten maradt második világháborús technikai eszközöket és a sziget természeti erőforrásait felhasználva kitartottak, és a blokádot kijátszva fegyvereket és eszközöket csempésztek a szigetre.
1997-ben Pápua Új-Guinea feladta a gerillák elleni küzdelmet és a bennszülöttek 1998-ban autonóm kormányt alakítottak. Elnökük Joseph Kabui lett. Bougainville zászlaja változatlan maradt. 2019-ben a sziget elnöke John Momis volt.
2019. november 23-án — mintegy 22 évvel a pápua új-guineai kormánnyal kötött előzetes megállapodás után — a szigeten kéthetes népszavazás kezdődött a teljes függetlenségről. A szavazáson a regisztrált választó 87,6%-a vett részt, és 98,3%-uk a függetlenségre szavazott.
Az előzetesen elfogadott egyezmény értelmében Pápua Új-Guinea kormánya nem volt köteles elfogadni a referendum eredményét, ezért eleinte nem volt valószínű, hogy beleegyezik Bougainville függetlenségébe. A központi kormány ráadásul tart attól, hogy Bougainville elszakadása precedensként szolgálna, mivel Pápua Új-Guineának vannak más szigetei, ahol működnek elszakadási mozgalmak. A másik sérülékeny terület pedig az Indonéziához tartozó Nyugat-Új-Guinea, ahol nem ritkák az összecsapások, mivel az a terület is függetlenségre törekszik.
Térkép - Bougainville (Bougainville)
Térkép
Ország - Pápua Új-Guinea
Pápua Új-Guinea zászlaja |
Nevét részben őslakóiról, a pápuákról kapta. A maláj eredetű pepuah szó jelentése: „göndör hajú”. Nevének másik része főszigetére utal, amelyet Yñigo Ortiz de Retez spanyol hajós nevezett el 1545-ben. Az elnevezés onnan ered, hogy a sziget őslakói hasonlítottak az afrikai Guinea lakosaira.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
PGK | Pápua új-guineai kina (Papua New Guinean kina) | K | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
EN | Angol nyelv (English language) |
HO | Hiri motu nyelv (Hiri Motu language) |